2012.12.29

Olykor okoznak az emberek meglepetéseket...Olyanokat is amire nem számítok...Hogy meg lepő e?Cseppet sem..Az élet fintora..A falak maguktól nem omlanak le..És az aki felhúzta őket védi minden erejével..Vesztettem el barátokat..Egy életet...Mindent...Mi maradt?Semmi...Ha szükségem volt valakire nem találtam senkit...Nem az ő hibájuk..Én nem akartam látni őket..És most?Most nincs senki...Mindenki a felszínt látja..És a fájdalmat?Ami mögötte van?Látja valaki a mosoly mögött rejlő könnyeket?A nappalokba nyúló sírást?Van itt valaki,hogy segítsen?Ez az...Senki...Hol voltak a barátok akik azt vallották egykor,hogy örökké?Hol van ő aki azt súgta örökké?Hova tűnt minden miben egykor hittem?Elveszett...A csend megnőtt...A szakadék szélén állok..Depresszív állapotban...Menekülök...De még is mitől?Az emberektől..Barátoktól..Emlékektől...Tőled!..Félek...Nem akarok félni!Nem maradt semmim...Az emlékek fájnak..A szavak rombolnak..A látvány éget..És mit teszek eközben?Egyszerű..Egyszer egy barátnőm felfedezte egy képemen valós énem egy töredékét..Észrevette,hogy míg a képen mosolygok a szemem könnyes...Látja ezt valaki vagy mindenki megelégszik az álarccal?Ha tényleg létezem..Ha tényleg fontos vagyok..Hol vannak azok akik segítséget ígértek..Eltűntek..Ahogyan ő is...Nem az ő hibájuk..Én akartam így..Azt hiszem...Mi lett belőlem?Élek Stephen King egyik alkotásával: A menekülő ember....