2011/05/09

5 év..

5 év miből kettőt már nem tölthettem  folyamatosan mellette..nap mint nap az ő gondolatával fekszek és kelek,nem a legmegnyugtatóbb de legalább az a tudat ,hogy SZERETEM itt van nekem.a pici keze,a mosolya,a beszéde,az ölelése...mind HIÁNYZIK:'(az a tudat,hogy holnap lesz 5 éves kikészít..nem lehetek mellette..nem mondhatom neki,hogy "SZERETLEK" nem köszönthetem fel:/nem ölelhetem meg és nem kérhetem,hogy maradjon mindig mellettem.s így csak szenvedek..de végül is van ebben a hiányban valami jó dolog is..ez a hiány érezteti velem,hogy élek..ez a fájdalom...