2012.12.29

Olykor okoznak az emberek meglepetéseket...Olyanokat is amire nem számítok...Hogy meg lepő e?Cseppet sem..Az élet fintora..A falak maguktól nem omlanak le..És az aki felhúzta őket védi minden erejével..Vesztettem el barátokat..Egy életet...Mindent...Mi maradt?Semmi...Ha szükségem volt valakire nem találtam senkit...Nem az ő hibájuk..Én nem akartam látni őket..És most?Most nincs senki...Mindenki a felszínt látja..És a fájdalmat?Ami mögötte van?Látja valaki a mosoly mögött rejlő könnyeket?A nappalokba nyúló sírást?Van itt valaki,hogy segítsen?Ez az...Senki...Hol voltak a barátok akik azt vallották egykor,hogy örökké?Hol van ő aki azt súgta örökké?Hova tűnt minden miben egykor hittem?Elveszett...A csend megnőtt...A szakadék szélén állok..Depresszív állapotban...Menekülök...De még is mitől?Az emberektől..Barátoktól..Emlékektől...Tőled!..Félek...Nem akarok félni!Nem maradt semmim...Az emlékek fájnak..A szavak rombolnak..A látvány éget..És mit teszek eközben?Egyszerű..Egyszer egy barátnőm felfedezte egy képemen valós énem egy töredékét..Észrevette,hogy míg a képen mosolygok a szemem könnyes...Látja ezt valaki vagy mindenki megelégszik az álarccal?Ha tényleg létezem..Ha tényleg fontos vagyok..Hol vannak azok akik segítséget ígértek..Eltűntek..Ahogyan ő is...Nem az ő hibájuk..Én akartam így..Azt hiszem...Mi lett belőlem?Élek Stephen King egyik alkotásával: A menekülő ember....

2012.12.29

Gyűlölöm a körülöttem lévő világot...Gyűlölöm az embereket..Gyűlölöm,hogy sokan azt hiszik ismernek!A látszatot könnyű ismerni..Mutatok egy arcok..Majd mások elhiszik,hogy amit látnak valós..Valójában csak illúzió...És,hogy ki vagy mi vagyok én valójában?Azt soha senki nem fogja tudni...Nem hagyom..Egy embernek megtudtam volna mutatni..Bár belegondolva..Lehet neki sem..Nem tudok kivetkőzni önön lényemből..Nem megy..Talán félek,attól,hogy aki valójában vagyok kezelhetetlen az emberek számára..Kezelhetetlen..Ritkán használom ezt a kifejezést..De ez a legtalálóbb....KEZELHETETLEN...Senki nem látja mit takar a látszat..Soha senki nem próbált még a mondataim,tetteim,szavaim alá ásni...Soha...Senki..És mi lenne ha valaki megpróbálná?Elbukna...Képtelenség megismerni az ismeretlent..Képtelenség behatolni a fal mögé amit építettem..Hosszas évek munkája..Sikerrel jártam..Ez jó?Talán..Lehet ha megmutatnám ki vagyok valójában könnyebb lenne..De ki akarja a könnyebb utat választani?Alapvetőlegesen mindenki!De én?Én nem...Ez vagyok én..És,hogy ki az az én?Eszter?Azt soha többé nem tudja meg senki...De nem baj..Hiszen mindenki menekül..Én is...Mitől?Az emberek alapjába véve  a megpróbáltatásoktól,az akadályoktól!És Eszter mitől menekül?Az emberektől....

2012.12.28

Mondhatni találó szám!Ennél jobbat nem is találhattam volna az érzelmekre amelyek bennem játszódnak le.

2012.12.28

...Engedd szabadon a csendet,hogy elmossa legrosszabb énemet....Keresztül ások a roncson a megbecsülésed nélkül...

Szerelem....

Fiatalon hittem a csodákban..Vágytam a mesebeli hercegre fehér lovon..Elhittem a meséket és idézeteket melyek az igaz szerelem varázsát foglalják magukba.Hogy valójában mi is a szerelem?Egy megfoghatatlan biológiai funkció.Nem lehet szavakba önteni mert nem ember alkotta..Próbálhatsz rá szinonimákat és közhelyeket formálni de ezek meg sem közelítik a valódi érzés tartalmát..Nem 3 méterrel a felhők fölött szárnyalsz.Nem repítenek a csillagokig.Ez teljesen más.Valami megfoghatatlan...Nem emberi..De mámorító érzés..Ahogyan a szeretett személy keze végig simítja arcod..Ahogyan megcsókol vagy csak némán a szemedbe néz...Megfoghatatlan érzés..Megfoghatatlan hatalom..Elképesztő erővel bír!De pillanatok alatt képes az embert a földbe is tiporni..Ember feletti..Csodának sem mondható hiszen csodák nem léteznek maximum véletlen egybeesések ha a realitás talaján akarunk maradni.De még is valami megfoghatatlan...