Nem vagy egyedül...Soha

Igazából nem is tudom, hogy miért írok! Már hetek óta tervezem, hogy el kellene kezdenem újra a blog írást. De mit is írhatnék? Leírhatnám az érzéseimet de mindannyian tudjuk hogy a szerelmet lehet a legnehezebben leírni. Csak sablon szövegeket ismételgethetnénk és egy idő után unalmassá válna... A fájdalomról lehet írni, hiszen a kín és a szenvedés elég sokrétű.. De minek írnék olyanról amiben Hála Istennek nincs részem. Szívesen segítenék másoknak, de nem tudom miről írhatnék. A mai elkorcsosult világban sajnos már nincs értelme bármit is írni, hiszen.. ha belegondolunk olyan antiszociálissá és távolságtartóvá vált az ember, hogy a saját világán kívül nem törődik mással. Begubózik mondván, hogy senki sem értheti meg. Pedig ez nem így van :) Egy valaki biztosan megért... Szerintem tudod a választ :) S még is hogy lehet hinni valami olyanban ami mások számára nem létezik ? :) A válasz igen egyszerű :) Megsúgom:,, A hit a remélt dolgokban való bizalom" (Zsid. 11:1) Csak egyszer egy napra próbáljátok ki, hogy milyen lenne ha az Istenre bíznánk a dolgainkat.. Ha úgy kelnétek fel, hogy  ,,Uram legyen meg a te akaratod". Hidd el változást fogsz észrevenni csak járj nyitott szemmel. Minden fájdalomban, kínban és szenvedésben veled tud lenni a Krisztus ha hagyod.. ha engeded. Persze jön a kérdés? Ha Isten létezne nem lenne ez meg ez... miért hagyja? Megtehetné, hogy nem engedi meg de a bűnesetkor döntöttünk... Szabad akaratot kaptunk a döntéseinkben... Akkor miért is vádaskodunk? Van hozzá jogunk mikor mi döntöttünk így? Nem... Nincs jogunk hozzá. :) Próbálj csak egy napot úgy élni, hogy ő rá figyelsz... Tedd fel magadban a kérdést mit tenne Jézus? A válasz ott van a szemed előtt... Ő kopogtat... Nyiss ajtót meglátod mi lesz :) Nem azt mondja, hogy nem lesz fájdalom, hanem azt hogy veled leszek ha fáj is... Nem vagy egyedül... Soha....